Ez a rossz hangulat uralkodik rajtam egész nap, így megint muszáj vagyok kiírni és nem is tudom senkinek se elmondani és nem találok válaszokat, biztos válaszokat a kérdéseimre. Annyira gondolkodok ezen a Rolin, a nézésén ahogy nézett rám. Utoljára. Az a tekintet ahogy még az életben senki nem nézett rám úgy, szinte szugerált a szemeivel, arra biztatott h akar engem, vagy hogy menjek oda hozzá, esetleg h ne féljek, de éreztem azt a nagy önbizalmat ami megijeszt benne, vagy a rutint, h ő ezt nem először, sőt nagyon sokszor és rutinosan csinálta. Mintha megint újra kezdené és bennem lát valamit ami neki kell. De nem tudom kik lehettek azok akikkel ezt megteszi, megtette és most is rajtam kívül van e még valaki/kik akikkel ezt megteszi. De nem hiszem, hogy párhuzamosan ezt teszi, mert ahogy a kocsiban ült, ahogy a videókon látom egy egyenes jellemű, őszinte pasinak látszik akinek egy társ kell, nem egy ringyó most. Vagy bennem nem egy ringyó, de hogy voltak e olyan női akikkel csak játszott, erre van olyan érzésem hogy igen, mikor fiatalabb volt. De akkor amikor Petivel mentek el miért örült úgy mint egy kisgyerek hogy tetszek egy csajnak akinek én is tetszek fejjel ment el. De először is nem tudom én csak kinéztem h kik vannak itt és ő megláthatott a fejmosófával a kezemben nem tudom, mert visszabújtam a függöny mögé. És azt gondoltam ki ez a jó pasi, olyan komoly volt, határozott, két lábbal a földön járó, erős, önbizalommal teli és kicsit szomorú vagy életunt. Aztán kimentem és nézett bele a szemembe és én is néztem de nem ezzel a sármos nézésével, hanem csak úgy lightosan, aztán mikor ment el elköszönt én meg kaján mosollyal köszöntem el és adott neki egy önbizalom löketet láttam, igen tetszett neki h tetszik nekem. Nem is tudom honnan jött, ösztönből biztos, mert nem csinálok ilyenekt. Olyan volt mintha sulisok lennék csak felnőtt fejjel csináljuk ugyanazt. Lehet innen a rutin? Nem tudom...
Ennyi kérdést... És ennyi talányt mire nincs válasz...
Rég nem volt ilyen szar hétvégém, tegnap délutántól beborult csak ülök magamnak a sarokba valami könyvet olvastam egy olyasmi kemény csajról mint én csak ott a pali egy sármos beképzelt pöcs. Aztán ki is vasaltam. Kicsit megöl ez a háztáji unalom és csend... meg a hangok a fejemben...
És folyamatosan csak várom és látom magam előtt hogy is léphet be az ajtón, hogy kezdődhetne el a kommunikáció... Aztán egy idő után minden lefagy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése