2012. október 28., vasárnap

30 napos kihívások... :)


Engem is elkapott ez a láz, írtam 2 tesztet magamnak. Az egyik zenei kérdésekből áll, a másik inkább az énünket kutatja. :) Ha akarjátok kitölthetitek, úgyis "híres" akarok lenni xd de most még nincs kedvem feltenni a 2 30-as listát. Asszem azt is kitalálom, h milyen halloween dekorációt készítek, de még alantas házimunkával töltöm az időt, kivéve amit gépezéssel ... xd A tegnapi bejegyzéseimmel valamiért nem voltam elégedett, de lehet cs elfáradtam, mert vacakolt a szerkesztő.

Zenei kihívás:

1. Mit hallgattál ma?




Kihívás:

1. Írd le a mai napod!

Felkeltem ... zenét hallgattam, a fent említett 3 is közte volt. :) Állatokat etettem, falevelet szedtem, ettem, gépezek :D Valszeg vasalni fogok, takarítok, zenét hallgatok... Este lehet tvzek, v olvasok. Bár megeshet h tanulok, v dekorációt csinálok. Semmi extra, szimpla vasárnap... -.- megint esik -.-

2012. október 27., szombat

Halloween (Wikipédia)

"A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja. Október 31-én tartják.
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „szentek napja”).

A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett. "




Időkitöltés

A mostani hétvégém, a tegnapi napot is beleértve, egy átlagos és kicsit unalmas időszaknak tekinthető. Voltak pillanataim mikor káros szokásommal az evéssel, tv nézéssel telt, de gépezés közben azért értelmesebb dolgokat is csináltam. Mindig keresgélek valamit, vagy tegnap épp Ps-tam. Ma bevásárlással kezdtünk, hazafelé haza is hoztak :), megúsztam a cipekedést. :) Azóta a füzetemmel szórakoztam, amibe 1-2 hete termékcsomagolásokat gyűjtök. Nem olyan gyönyörű, de lehet felteszek róla képet, ha már ennyi időt eltöltök vele. Leltáreredményt számoltam -.- :D, már csak pár fogalmat kell megjegyeznem, amúgy megy.




Rákerestem a 30 napos kihívásokra. Eléggé felkeltette az érdeklődésemet. Találtam pár meggyőzőbbet, de bénát is, szóval inkább vagy csak úgy spontán írtam én is 2 "tesztet". Majd idővel felteszem ide is a kérdéseimet. :) Előszedtem a Halloween dekorációimat, hozzá az összes mécsestartómat és a gyertyáimat is.


 


Előre várom, hogy vége legyen a halottak napjának, mert leáraznak reményeim szerint mindent, és tudok venni pár gyertyát. Ma néztem éppen, annyira felemelték az árukat; 500 Ft 4 háztartási gyertya. :S Nyáron 120ért vettem. Tavaly a karácsonyi ajándékokat is gyertyából oldottam meg, én öntöttem, illatosítottam díszítettem őket. Mint vmi boszorkány lent a pincében. :) Igaz a színezést nem tudtam tökéletesen megoldani, de csak szedett -vetett cuccokból dolgoztam. Én igazából szeretem a halottak napját, a sok virág, a gyertyák, meg a családi látogatások miatt. Csak kár h egyre jobban széthullik a család, lassan fél óra alatt tudjuk le azt ami régen 3 volt. :( A Halloweenről meg akarok tudni többet, vonzóak a csecse-becsék, meg az egész... Elég szürke nap van, esik néha, hűvös is van. Lassan tél lesz. Rendesen repül az idő... Bár nem tudom, az nekem jó e, vagy nem.

2012. október 21., vasárnap

Nappalok, éjjszakák, Diósgyőr... :)

Sziasztok! Kedves olvasóim, ha ugyan léteztek :)!

Ez a hét, zsúfolt volt, telis-tele olyan munkával ami mind fizikailag, mind mentálisan kikészített. :S A munkahelyemet, ha lehat azt annak nevezni, a héten egy fekete lyuknak érzékeltem, ami minden pozitívumot kiszív belőlem. Pletyka, "megalázó" munka, hát nem arany egy közmunkás élete:S. De már pozitívan látom az utam, egy másfél hónap és befejezem a tanfolyamot, amivel reményeim szerint normálisabb munkát kapok, több pénzért, igaz az se az álmaim netovábbja de egyenlőre jó lenne! Most örülök ennek a 4 napos hétvégének. Pénteken elég sokat aludtam, tengtem-lengtem. Szombaton vásárolni voltunk délelőtt, délután és este szórakozni. Ami most nagyon jó volt, nem úgy mint az előző héten, amikor csak az üres város volt tele hülye gyerekekkel. Két club/ kocsmában voltunk, az egyikbe jó volt az élőzene egy ideig, míg pár dili nőszemély meg nem őrült, de nem bántam meg hogy átmentünk a másik helyre, mert nagyon jó volt a hangulat. Karaokéé party, volt rock zene is elég rendesen :D. A végén kiderül hogy minden 2. vagy 3. átlagosan kinéző emberben egy dühöngő metalfan lakozik :D. De azt hiszem az előzőekben írt bejegyzésemben említett gondolatomra visszatérve, talán van valami ami még Miskolcon él, a lepusztultságon és a szegénységen kívül... az a dolog, vagy inkább fogalom, a himnuszunk :D "Hajrá Diósgyőr!" Ezt a számot szinte mindenki énekelte, igaz szinte mindet sokan énekeltük, de itt érződött az az összetartozás, ami még talán él bennünk. Ez azért pozitív! Kb. 2 hónapja egy rendezvényen összegyűltek magyarok határon innen és túlról, a Himnusz mellett a Székely himnuszt is énekeltük, akkor olyan elmondhatatlan érzés ért, amit szerintem mind érezhettünk akik ott voltak. Én énekelni akkor nem tudtam, de a könnyem se visszatartani, van aki nagyon hangosan énekelte, de volt aki férfi létére is a könnyeit törölgette. Kicsit olyan volt, mintha egy "szeletkéje" ennek a szétdarabolt magyarságnak újra egybeforrna egy pár percre, és még élne a remény... Beillesztem a Bíborszél - Miskolc című dalának szövegét, nekem ez nagyon tetszett. Minden jót! A Metal legyen veletek! :D

Bíborszél: Miskolc

Valahol, az északi tájakon
szabadon, piros-fehér szárnyakon
repülünk, s mint egy puha vánkos,
alattunk fekszik az Acél város.

Innen indulsz el, ha hív az út,
megvívtál sok győztes háborút.
Ide térsz vissza, ha legyőz az álom,
egy és csak egy hely van itt a világon.

A Bükk lábától a Sajóig ér,
amit itt kaptál, mindig benned él.
Mindegy, bárhol is folytatod,
neked Miskolc mindig az otthonod!

Változnak idők és évszakok,
de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nem csak egy város, utcák és emberek,
ez Miskolc, a várad, az életed!

Nyitva a pálya, ha játszik a csapat,
a csapat, mely mindig az egyetlen marad.
Lillától egészen Tapolcáig,
a mélységes csendtől a hangorkánig.

Tiéd itt minden, a győzelmi mámor,
vagy akár Alsó- vagy Felső-Hámor.
Születne torkodban sóhaj a szádon,
egy és csak egy hely van itt a világon.

A Bükk lábától a Sajóig ér,
amit itt kaptál, mindig benned él.
Mindegy, bárhol is folytatod,
neked Miskolc mindig az otthonod!

Változnak idők és évszakok,
de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nem csak egy város, utcák és emberek,
ez Miskolc, a várad, az életed!

Amíg élek én,
nem érdekel más,
csak a Diósgyőr,
csak a Diósgyőr,
csak a Diósgyőr!

Álé, álé,
nem érdekel más,
csak a Diósgyőr,
csak a Diósgyőr,
csak a Diósgyőr!

A Bükk lábától a Sajóig ér,
amit itt kaptál, mindig benned él.
Mindegy, bárhol is folytatod,
neked Miskolc mindig az otthonod!

Változnak idők és évszakok,
de ez a hely, ami örökké várni fog.
Nem csak egy város, utcák és emberek,
ez Miskolc, a várad, az életed!

2012. október 17., szerda

Elég már!

Mindenki eltűnik.
Vagy én zuhantam mélyre?!
Egyedül maradtam
Nem süt rám a nap fénye.
Árnyék vagyok a világban
Homály az éjszakában.

Unom már hogy sosincs időm!
Magamra nincsen erőm!
Nem tehetek csak magamért,
Szolgálok, de vajon miért?

Bizonyítanék, érnék valamit
De a világ végére rakott le a gólya
Erre nem folyik a csobogó patak
Evezni nem tudok, csak sodródok
Sodródok, ki a köves partra.

Nem ért engem senki
Nem kérdezik miért?
Nem értik mit nem értek
Nem veszik észre menekülnék!
Elrejtem, talán túl sok félelemet rejtettem
Álmaim....érlek e titeket?

Őszinte barátom, egykori szerelmem
Hát külön váltunk,
Azóta nem beszélek.
Azóta keresem magam
Vissza - vissza térek, ahol elhagytam magam.

Barátnőm Te messze mész,
Kívánok hát szerencsét!
Munka égett kezeink alatt
Nem felejtelek el soha!

Lehetőségek itt nincsenek
Tanulnom kellett volna még
Elrontottam, sokat féltem
Nem engedtek, hát nem mentem.

Szabad talán csak a halál után
Leszek egyszer
Addig vinnem kell a rámrótt sorsom.
A családi karmát, az átkozottat.
A boldogságot feledhetem
Nekem új virág már nem terem.

Nem lesz szabad az út
Sokszor feladnám,
De nem boldogít
Az hív mit szívem repít!

Szolga élet a normális, megszokott
Elfogadom nehezen, de boldog nem vagyok.
Le van láncolva kezem, s szívem
A szerelem, már nem remélem.

Nem old meg gondot
Nem húz ki gödörből
Egyedül könnyebb
Csak feszít a vágy.
Nem voltam méltó rád
Nagybetűs szerelem.
Pedig nem létezel!
De elhittem.

Mennék messze
Szaladnék széllel
Kifutnék a világból
Elérném a célom!
Elismernének engem
Lehetnék ki lennék
Tenném a dolgom mit hiszek
Csak az a szívás, nem ez jutott!
A napok végét várom
Lélekben nyomorgok
Melegben fázok
Emberek közt egyedül vagyok.

                                                 Rabe, 2012. 10.16.

2012. október 16., kedd

Zajlik az élet...

Annyi minden történt 1 nap alatt, de az előző nap is, hogy már azt sem tudom hol áll a fejem. Valahol élvezem, lefoglal, nem tudok gondolkodni... Egy számomra kedves személy kimegy külföldre, emiatt eléggé elszomorodtam, viszont örülnék ha jobbra fordulna kint a sorsa! Hát megint egyedül maradtam... De már azt veszem észre, beletörődök, és minden megy tovább. Kb 1000 kg lisztet, kakaót és tésztát porcióztunk szét, esőben írattunk alá papírokat...:D szóval megvolt mára :), közben az osztálytársaimat "szervezem" a gyakorlati helyünkre. Kicsit tele van a fejem, de jobb így mint agyalni a gondokon, így csak azon agyalok mit kell még csinálnom. Tegnap elbúcsúztunk a konyhától, suliban dogát írtunk, ami ahhoz képest jó lett hogy nemigen olvastam bele. Vettem magamnak könyvet, ruhát. Most jól érzem magam, történik valami, igaz barátnőmet megsirattam, fog hiányozni....




2012. október 14., vasárnap

Robi

Nézlek egy képen
Érzem, rajzolnám, de írom

Elfelejtelek mert nem létezel
De kereslek, hiányzol, 'fantom'

Az igazi léted gonosz vagy nem
Ellentmondásokkal tűzdelt képzelet.

Csábító mosolyod, gyilkos tekinteted
Álomvilág miben élsz, de megteremted!

Harcod a világgal, s magaddal
Pusztító erő, düh, igaz szív
Eltakarod mi benned érték.

Érthetetlen harcos férfi lélek
Mint neked egy ködös művésznő
Éteri, értékei, kincsei

Nem kell befejezzem a sorokat
Ha olvasnád, talán értenéd
Vagy azt mondanád, 'hé ez kevés!

Művészet kell, nem utánzat!
A balga nép nem ért téged,
Műanyagba zártak.

Téged, vagy ők magukat?
Eszik a szemetet, szívják be a szarokat.
Nem értik miről beszélsz,
Hiába adnád szíved.
Nem értik mit ordítasz, kiabálsz
Tanítanád a csordát, nyájat.
Csak bele ne roppanj! Többet érsz!

De tudom neked ez az utad.
Lesöpörj sok eltévedt utat.
Emberfeletti erőd, utat mutat!
Kutass a mélyben s találj gyémántokat!
Félő hogy a világ rád még nem áll készen...

Sose láttál, nem is fogsz,
Kínomban 'beléd' kapaszkodtam.
Romantikus lelkem kiszínezett téged.
Helyes vagy, okos is, bunkó néha
De csodállak,
Köszönöm, hogy megpihenhettem 'nálad'!

                                                                  Rabe 2012. 10. 14.

Halott város

Halott város (Miskolc)

Kihalt utcák, sok a szemét
Díszes homlokzat, városi kép
Az emberek elmentek, vagy munkanélküliek
Csak a kriptát díszítitek, rajtunk nem segítetek!

Keressük a falkát, bandát, csoportot
Üres főutca, sötét házak, szellemek zaja.
Buli nincs, a kocsmákban csak kölykök
Hová mentetek ti száműzött ifjú lelkek?

Kitaszít minket a szegénység '70-'90 szülötteit
Olyanok vagytok ki száraz kenyéren, vízen él?
Dunántúlon próbáltok szerencsét?
Francia, német, angol földön léteztek?
Szeretném tudni feleljetek!

Nyomotok elveszett, emléketek kísért
Lassan temetést rendezünk neked; Miskolc
Acélváros, ipartelep; bezártál, nyomort hagytál
Szemetet, rozsdát, kétségbeesett, elszegényedett embereket!

                                                      Rabe, B.K. 2012.10.14.

De hogy fokozzam ezt az érzést, ami egy ideje bennem zakatol, a Radar zenekar 2 dalát is beillesztem. Valamint a P. Mobiltól - Az acélváros -t. A mostani kép a régivel összevetve....


 




2012. október 12., péntek

... mintha magam lennék ma este... végre van egy kis időm, és megint keresek, keresem magam, folyton zakatolnak bennem a gondolatok, az önvád, a kételyeim...
Nem vagyok elég jó, jó lenne annak lenni aki szeretnék lenni, de nem tudom egyedül menni fog- e? És ha lesz segítségem benne a kritikát hogy fogom bírni :S Megint egy mély zuhanás lesz belőle, de túléltem.. :)
Szánalmas ez az önsajnálat, a világhálón... Bár úgy érzem a kutya se olvassa ezt, és nincs is kinek mondnom amit gondolok.
Már kajak félek egyedül maradok örökre... Tartok tőle hogy a tökéletes férfi csak a fantáziámban létezik és csak őbelé tudok szerelmes lenni, minden mást megunok, vagy elromlik, elmúlik, szabadságra vágyom. Pedig úgy érzem én tényleg mindent megtettem az előző-ért, szívem - lelkem beleadtam, jó ideig nem lesz ilyen.
Le kell kötnöm magam valamivel, hogy ne járjon az agyam folyton.

Újrakezdés

Azt hiszem így nevezhetném el ezt a bejegyzést, mint újrakezdés. Az életem minden tekintetben újraindult, igaz még nem sok változás van, de a szele elkapott. A változás szele :), valahogy ez egy szép és szabadsággal teli érzés. Mondjuk ezt mind tudhatjátok, akik átélik vagy átélték. De engem mindig elkápráztat. Volt egy életem, valamilyen minőségben, jó is, rossz is. Most elvesztettem "mindent" de letisztult a kép és lassan visszakapom önmagam. Az álmaim. A lehetőséget hogy még lehet olyan életem, amit szerettem volna. Mindig! Egy nagyon nehéz döntést hoztam, de inkább meghozta már megannyi kín után önmagát, beismertem magamnak hogy egy bizonyos dologhoz nincs tehetségem, 8 évbe telt, addig csak álmodtam, álmodoztam, mára rajongója és csodálója vagyok ennek a dolognak. De fel kellett ismernem és vállalnom mihez van tehetségem. Hát szó ami szó, lenéztem, elkótyavetyéltem azt amiben jó vagyok. Mindig másoknak akartam megfelelni és sajnos ezt a terhet nem tudtam még ledobni. Pedig mennyire szeretném! Most új reményekkel feltöltődve, és találtam magamnak váratlanul egy úgynevezett útmutatót, akit persze nem ismerek, de példaértékű még lehet. Hát megpróbálok írni és rajzolni ha már ezt adták nekem az égiek. Remélem ez már sikerül, nem hagyom el magam és lehet belőlem még valaki, ha nem is full " híres" de értékes. Az agyalásaimat, a gondolataimat szeretném most netre vetni... :) ha már nem papír... Fogalmam sincs mire, miért, és minek születtem, mi a feladatom és zavar. Utat keresni ebben a zűrzavaros világban, ahol lassan nyomorgunk és semmire nincs pénz. Elvesz ez a válság mindent, van kitől fedelet, országot, családot, szerelmet, meleget, ételt... szomorú a sorsunk. A fiatalokat a média baromságai, a többi fiatal hülyesége annyira befolyásolja hogy már néha csodálkozom, és örülök hogy más vagyok mint az átlag. Nem alkotok arról véleményt, hogy jobb vagy rosszabb mint ők, de más, és nem tudom mi... Hogy lehet megtalálni az utat? Nem a kikövezettet, hanem a bozóton át vezetőt? Ami elvezet valahová amit keresek? És hogyan ér össze a művészet szála egy egyszerű csöves borsodi csaj közt a "fekete mosogatóból"? Be kell valljam és gondolom sokan vannak úgy vele, ha behozzák a drága politikusaink, hogy csak a pénzesek mehetnek fősulira, akkor én soha nem fogok... ha már eddig nem tudtam elmenni. Elnyomnak minket minden tekintetben... :S De nem politizálok, nem is tudok, csak feldühít mint mindenkit, hogy akárhol vagyok; buszon, melóban, utcán, ezek a mondatok hallatszanak el; " ki kéne menni külföldre, el akarom adni a házam, nincs pénz semmire, nem lesz gyerekünk, csak a cigányok szaporodnak, nem lesz háza, megélhetése a fiataloknak, stb.." és elszomorít, mennyit agyalunk mi is ezen, mi lesz velünk? Mi? 35000-es fizetés ... sokra megyek vele, ha anyámék nem lennének hajléktalan lennék vagy halott... Na mindegy. Mindenki eltűnik és igazuk van, csak szomorú végignézni hogy alig maradnak itt emberek. Na és a szerelem léteik-e úgy ahogy szeretném? De erről majd máskor írok. Hát ilyen vagyok, úgy döntöttem írok a gondolataimról... Köszönöm aki végigolvasott! Sziasztok!