2012. november 18., vasárnap

Ma, vasárnap...

Nem mintha ez a vasárnap valami különleges lenne, csak ez a cím és kész. Zenét hallgatok, épp azt amit kiteszek. Befestettem a hajam, vörössel, egyedül és sokkal könnyebb mint gondoltam, csak egy a baj, annyira sötét a hajam hogy egyenlőre ebben a ködös időben nem igazán látom az eredményt. Depis vagyok, lusta, nincs ami hajtana előre, nem voltam sehol 2. hete, szerintem azért vagyok ilyen. illetve suliba és melóban voltam csak... Valahogy ez most kevés, felidegesített a félbehagyott vagy inkább el sem kezdett fázisban hagyott takarításom, jó lenne találni valamit amiben reményt, erőt, és hitet találok. Legalább a hajam sikerült volna pár árnyalattal világosabbra, annyiszor próbáltam már nem igaz h nem fogja be a vörös, 6-7x próbáltam ledobta vagy sötét. :S Na mindegy, egyszer úgyis olyan lesz amilyet akarok. Fogalmam sincs miről lehetne még írni. Feleslegesnek érzem magam, nem tudom mi értelme van annak ha vagyok, miért születtem? Többet szeretnék mint ami vagyok most. Nem tudok
írni... A sírás kivitt belőlem mindent, a festés is, igaz elég hitvány papírra, ócska eszközzel dolgoztam, de nincs más, de nem remekmű, jó az úgy. " R kurvára szar h nem létezel, de ha léteznél is belehalnék ha elmennél, de lehet abba is ha hozzámérnél...", "akárhogy kutatok utánad, nem érhetlek el, nem szoríthatlak, minél jobban ismerlek annál több színben árad belőled a köd"                                  




2012. november 13., kedd

Versek, vers részletek

Mért kell megfelelnem?

Miért kell nekem mindenkinek megfelelnem?
Miért kényszerítették belém, azt hogy olyan legyek amilyen?
Többnyire olyan, mint ők?
Ki lennék ha mindenben én döntöttem volna?
Ki lennék, ha szabad utat kaphattam volna?

Milyen lennék véknyan? Csinosan?
A sovány ember nem érti
Ő a kövérségtől fél
A kövér attól, milyen lenne ha szép lenne.
Azt szeretnék, nem őt magát
Ha így nem szeretik, akkor minek?

De belekényszerítik az emberbe
Csak a karcsú a szép
De én sosem voltam az
És félek, ki lenne az?

A sorsom tett zárkózott álmodóvá?
Vagy bolond lennék úgyis?
Vagy csak reflexek sokasága ez?
Gyűrnek, dobálnak, gyötörnek, formálnak...
Erősödök, de belehaltam.

Mi lesz belőlem?
Egy kibaszott gép?
De ez a világ egy pörgő csillagtérkép
Fény az nincs csak neonfény
A nap ránk nem süt
De észre sem vesszük.

Szerettem volna, olyan lenni mint a többi
Szívni, baszni, tépni, verni.
Nem kell ezt szó szerint érteni!
Tán ettől óvtak meg?

De mi lett belőlem?
Nekem esküvőm nem lesz,
Gyerekem se, a férjem egy pöcs,
Uram, pasim mindegy.
Lehetőségem semmi.
A házra kell félretenni!

Az álmaim hülyeségek
Lehetetlen, elérhetetlen szemetek
A lelkem hulladék
A kosár a testem
Csak a pénz, a családi érdek
Az élet, a kaja, a tárgyak
A rend, a meleg, az állat
Minden fontosabb Te barom,
Te állat!
Minden fontosabb nálad!

Vagy nálam...

Sajnos
Erre nevelt ez az elszegényedett állam.
Ezt verte belénk a családi karma.
Tök mindegy mit akarsz te marha!
Le vagy szarva, bazd meg le vagy szarva!



Rabe, 2012. 11.13.










...cím nélkül...

Mi veszett ki belőlem?
Életerő? Reményem?
Feküdnék, felednék...
De sosem feküdhettem korholó szó nélkül
Egy álló napot, sőt úgy sem vele együtt.
Halad a világ, szaladnak az emberek
Csak arra nincs idő, erő ami a lényeg.

A lélek vasketrecbe zárva didereg
Pedig a rácsot lehet képzeli
S fűtött házban a bordák ölelésében
A napokat élvezi, létezi, átkozza, kétkedi?

Szaladok, tekerek, nevetek, feledek
Jó felé vezetek?
Hibáztam -e? Menekültem?
Tévedtem?
A fejem felett döntöttek felőlem
A szívem beleszakadt
Ezer darabban volt így is
Azelőtt is roskadt, vérzett
De most edzett acél lett
Érés már nem sok maradt benne
Hideg kő, szikla, fagyott mint a jéghegy csúcsa.
   
                                *

Szívem már kőkemény
Itt nem csordul már sem könny
Nem izzik már a vér
Az élet fuvaroz, ha van pénzem benzinre
Jobban mondva ha esik rám segély
A szívem páncél, acél, hideg, kemény.

A szeretet várom
A szeretetet félem
Ez az álmom
Ez a halálom
Veszteni újra, belehalok, belehalok, vége, hulla....



Rabe, 2012. 11. 11.









Fantom

                           *
De sosem találom
S így ez a legszebb álom.

Soha nem válik valóra
Fáj minden óra, ha rád gondolok
Fáj és édes a perc ha szép illúziót érek
Fantomom nem létezel de szeretlek.

Nem vagy fizikális
Nem érlek el
Léted légies könnyed
A lelkemig hatol el.
Mivel csak én "látlak"
Nem vehetnek el
Bennem létezel, enyém vagy
Az életemmel együtt ragadhatnak el.

Húsom vagy, véremben zakatolsz
A szívemben dúdol a hangod
A lelked szabad, repíted az enyémet
Örökké fáj ha várom jelenésed.
Fantom vagy láthatatlan
Mégis csak Te értesz engem
Képzeletem szülötte
Te úgy szeretsz magadtól
ahogy vártam, kérem.



Rabe, 2012. 11. 11











2012. november 12., hétfő

Csak úgy...

Kicsit eltűntem... beszart a gép, melóztam is... nem volt alkalmam ide feltenni azokat amiket írtam...
Fáradt, kómás, hétfő reggelem P.Box. -al indítom... Mert jó :)


2012. november 1., csütörtök

30 napos kihívások 2

2. Mi van a telódon, mp4, stb.-n?






Ezt a leírást a youtube-n találtam és találó. "Az "Időd lejár" egy lírai dal a Keresztes Háború konceptalbumról. Imitált vonósok, szívszaggató gitárszóló, tűnődő melankolikus verze után világba kiáltó refrén. Kalapács Józsi mestere az énektémáknak."

Egy kicsit eltérek ettől a "csak a telón és társain milyen zene van" de amilyen most a hangulatom, és rátalálok azt beillesztem. Kalapács mindig is az örök kedvenc lesz, volt, és az most is. :)
Nem hallgattam ezt a számot nagyon, ez jobban szívszaggató...:D de most így érzek én is... Jöjjön hát az Angyal...

Fene megette ezt a gépet, az ok h Hallottak napja van, de h vagy a gépem bolond vagy valamelyik "szellem" szórakozik... kitörlődött amit írtam, ugrált a jobb egérgomb izéje, csúszkált a fejléc, villogtak a "gombok". A youtube megbolondult, teljes méretből visszaugrált 3x normálra, nem tudtam beilleszteni a számokat, ki is kapcsolt. Nem tudtam vezérelni a gépet, ilyenkor mi van? Most se reagál mindenre :S Jó h "új" gépem van... :S De szerencsére rájöttem, h nem vírusos, vagyis remélem nem az xd :S de az egerem elromlott... a bal egérgomb feladta a harcot... :S Megpróbálom most beilleszteni a számokat...


Az eredeti klipet nem tudom beilleszteni nem engedi ez a sz*r... valami anime -s verziót enged cs betenni :S


Az Itt leszek -nek sem engedi az eredeti klipet beilleszteni. :S

Hihetetlen,  mindig megtréfál ez a technika ... xd :S Az is meglepő h akkorra sz*r be az egerem, amit az exemtől kaptam, mikor már vége van...pedig jó kis egér volt. Na megyek, jobb dolgomra... Csősztök! -.- :)


2. Mit tervezel a hétre?

Semmit. xd Nem szoktam tervezni. Vannak dolgok amit úgyis meg kell csinálni. Bulit azt tervezünk, de majd elválik mi lesz belőle. Temetőre is megyünk majd. Valószínűleg el fogom foglalni magam. :)

...

Itt van az ősz, itt van újra... Mindenszentek, Halottak napja, (Halloween) ...
Esősebbnél esősebben, hidegen.

Zűrzavar van fizikálisan körülöttem, de bent rendben vagyok. Rég voltam ilyen nyugodt, és boldog, mégis picit magányos. Fizikailag magányos, álmaim kergetem, pörögnek a napjaim, óráim. Mintha valami óra beindult volna, mióta egyedül vagyok. Talán már elmúlt két hónapja, igen 2 hónapja és pár napja.

Hogy idegenedtem el a volt páromtól én ennyire, beszélünk mint barátok, de nem hiányzik. Bolond ábrándokat kergetek. És boldogít. Írok. Írni akarok, alkotni is akarok csak ahhoz több türelem és idő kellene. Állandóan megfázok, már kb. 6-szor 1,5 hónap alatt. A torkom állandóan fáj, ezt az egyet nagyon unom. A lábam is fáj, a hasam is. Vannak hétvégék mikor kicsit beteg vagyok. Ennyire le lenne gyengülve az immunrendszerem? De régen olyat is olvastam, h ha valami lelki problémából kigyógyul az ember, v megszűnik az az ok, akkor náthásak leszünk. Bár lehet összekavarom valamivel ezt.




Szeress míg el nem alszom, vagy míg indulni nem kell!

Félmosoly. Beszólás. Munkahely, szórakozóhely, tök mindegy milyen hely. Jóképű pasi, különleges, férfias... TITOKZATOS. Ismeretlen... a vágyálom beindult, az arcomon nem látszik, a védőfalat felhúztam, de kutatom a tekintetét...
Találkozás... szituáció... még egy, még egy, sokáig nem látom... Létezik? Nem...De bennem van, velem van.

Az első érintés. Elönt a tűz, fellángol a vágy. A szerelem tombol.

Menekülök, tagadom.

Engedem, vele vagyok, csókcsata, szeretkezés... felébredés, mély bűntudat, megvetés... menekülés... vagy vele maradok... Felébredtem... Elaludtam? Már dolgozok...

A második érintés...

Még menekülök, a harmadiknál is menekülök, a negyediknél is, az ötödiknél elkap... folytatódik a másik szituáció.

Már a kínos részletek lezajlottak, a félelmet kihagytam a játékból, a gátlások színre sem léptek, a rejtett félelmem és fájdalmam hasít de most nem létezik, mert ezt parancsoltam! Feleség leszek, anya, jó férjem lesz...

A fene tudja hányadik érintés...

Közelít az elalvás, az ébredés vagy az indulás pillanata..

A vágy lecsitult, elaludt. A félelmek átveszik a terepet, a valóság és képzelet fonala, színtere meghasad... Jön a hogyan? A miért? A miért nem... ?! És a sosem...

Jön a kétely; másik nője is van? volt? Hogy tudnék én innen elszakadni? A hétköznapok kínzó mocska mindent eltöröl?!

Reggel van, Délután vagy épp Este...
Könnyek sztornózva fekszenek le a rongyra, gyepre, ágyra, fűre. Kőfal épül, valóság feltámad, álom, lélek zuhan... Zuhan.... Zuhan....

Csak azt kívánja a mélyből, hogy soha nem ébredjen öntudatra!

De a gépezet üzemel, a Lélek éhes, a Testben zúg a vér, a Nap lenyugszik, a Hold felkél....

A végső Halál eljöveteléig, vagy a CSodák megérkezéséig a gépezet üzemel. Él. Hal. Döglik.... Zuhan. Zuhan. Zuhan....


ZUHAN!!!!!!!!!!!