2013. november 7., csütörtök

a Lelkibeteg naplója ...

Ez kajak olyan, mintha nem lenne kinek elmondanom dolgokat. De ma épp É.vel meg Sz.el, K.val is olyan jókat beszélgettünk. Egész nap ezt a Rolis dolgot mondtam főleg É.vel, olyan jól el lehet vele dumálgatni. De a családi vagy magán jellegű problémáimat is elmondom neki. Még azt mondja mindig sokat kell adnom le a gátlásaimból de sokszor olyanok mintha valami láthatatlan láncok, és idióta ürügyek megfognák az agyamat és húznának vissza a bezártságba. Láthatatlan kapuk, óriási lakatokkal és egyszerű utak mintha torz tükörbe lettek volna festve mindenféle gödrökkel meg hegyekkel montírozva, hát én ilyennek látok mindent. És az a gyomorideg ami keletkezik ha rá gondolok vagy ha kimondom mellette a vádló kínnal hogy ebbe én is felelős vagyok és én rontottam el holott csak beleszülettem dolgokba...
Ma csak takarítottunk meg el voltunk. De tovább kellett maradni mert egy fickó ellopott vmit és jöttek volna jegyzőkönyvet felvenni, utána meg a könyvtárra vártunk.
Ez a Rolis dolog, hát ha rágondolok olyan lightosan sírok... Olyan különlegesnek képzeltem vele és két gyereke van meg az a nő, aki olyan csúf. De a testvérére hasonlítok egy kicsit, meg a nőjére fiatalon, meg egy lányra aki a rokonuk lehet. Mind göndör hajú meg kicsit erősebb testalkat.
Csak azon akadok ki hogy akkor senkivel kapcsolatban nem jók a megérzéseim, és nem lehet egy férfibe se megbízni... Miért csal meg mindenki mindenkit? Én nem lehetek annyira naiv hogy egy helyes férfi akire én is fiatalon felfigyelek egy ilyen csúnya nőt nem csal meg, de van ahol el vannak mint akik jó vannak. De van aki azt mondja hogy csak vannak. Ki tudja? :/ De én annyira egy jó családapának néztem egy jó fickónak ,akibe lehet bízni meg aki szerethetne de láttam rajta ezt a félre kacsingatós dolgot is, de vajon mi az igazság? Mondjuk ezt már nem kérdezhetem meg. De leg a Peti tisztességes volt velem meg rendes. Idegesít hogy nemtom milyen, olyan huncut lehet? Vagy nem az... És ha mindenki ilyen? És miért?


És a "vers" ;

Többé nem fogok nevetni
Mert összedőltek az álmaim
Mert hamisságokat képzeltem
S csak miattad mosolyogtam.

Mert azt hittem Te vagy az
Mert azt láttam szemeidben komolyan akarsz
De másra akarhattál...

Azt hittem ...
Tudod, mit hittem..
Egy ideig nem fogok úgy nevetni,
Talán sosem fogok igazán nevetni...

De nem Te miattad
Hanem mert mindegyikőtök ilyen
mint te,hazug meg faszvakaró...
Engem se néztél többre, te ...

Mit láttam meg benned mitől odáig kellett lennem?
A vágyak erősebbek voltak mint az ordítozó szellem!

Kapd be, komolyan... szopjál nyulat...

Sírni nem fogok azért utánad!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése