2013. február 18., hétfő

Beszámoló, vallomás, mindennapok...

Ma megint csaptunk egy nagymamás bevásárlást, tök szürke az idő mi meg röhögünk valami hülyeségen... vasalót majdnem elfelejtettünk venni, pedig azért mentünk... ja a jótállást elfelejtettük lepecsételtetni a nő meg nem szólt... seprűt, locsolókannát, vetőmagot én meg ragasztópisztolyt, drótot meg virágmagokat vettem... persze némi ennivalóval kiegészítve. Reggel korán keltem, elkészültem, felpattantam a biciklire és onnan mentünk busszal, így mikor visszaértünk is benéztem a nagyszüleimhez. El lógok mostanában ott, nyugis, kellemes... midig is szerettem ott lenni. Sokszor olyan h haza se akarok jönni, legszívesebben lemennék nyaralni mint régen... akkor se akartam hazajönni... Aztán elláttam a jószágokat, begyújtottam... pár házon belüli meló lenne, vasalás v nokedlit kéne csinálni... nem sok kedvem van...
Amúgy ... nem is tudom, számolom visszafelé a napokat; még talán 10 napom van míg újraindul a meló, a hivatalunknál. Örülök is neki meg lusta vagyok jelenleg xd De örülök legfőképp, elvileg 10 hónapos szerződéssel... Mondjuk jobb lenne Mc-n vmi meló... de ez van...
A fogyásba belebuktam 1 hete, de még mindig nem adtam fel fejben...elég sokat ettem összevissza, meg zabáltam, de rá akarom vezetni magam erre a kajálási módra néha más olyan mintha hozzászoknék... A mozgást se tartottam be... elég nehéz ez. Szégyen vagyok...
Talán 1x -2x foglalkoztam az angollal múlt 7en és a rajzzal is elmaradtam. Helyette papírvirágokat csináltam, olvastam, meg a szokásos. De nem adom fel, fejben aztán majd menni fog, lehet évek kellenek míg beépülnek a minden napjaimba ezek...
Most a haverjaim, barátaim se nagyon írnak, az exbnőm szitkozódásait láttam megint, de ezt most nem hiszem h rólam írta... Egy haverom valszeg megharagudott rám de leszarom, ő is hogy jön hozzá h kiosszon... Mondjuk mástól meg nem kapok meg leveleket. Igazából megszokom és megszoktam már a magányt, nem is kell nagyon senki társasága. Nem döglenék bele ha hetekig nem szólna hozzám senki, lehet ezért is lettem kissé öntörvényű, amit nem tolerálnak.
Na hy...ja mondjuk Sanyón sokat járt az agyam... Én már hozzámentem a magányhoz....
A kutyuskámon meg a rokonaimon és azon a pár barátomon kívül nem is kell más, a könyveim meg a zene sokszor mindent pótol...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése